2017. október 20., péntek

Fényes tanösvény

A Turulnál elkövetett kalandos barangolás folytatása nem is lehetett más, mint a közeli tatai Fényes tanösvény bejárása. Nem volt könnyű, mert a többi látogató nem igazán vette figyelembe, hogy valakik fotózni próbálnak, és azért sem, mert már igen erős fényeink voltak. Viszont ha már ilyen messze csavarogtunk lakhelyünktől, ez közhely nélkül tényleg kötelező úti cél. Őszi hangulatot reméltünk a helytől, melyet - érdekes módon - csak kis részben kaptunk mert, még a közeli hegyeken sem voltak meg az eget rengető színek. Szépen körbenéztünk, és nem várt érdekességbe botlottunk, melyről be is számolok pár görgetéssel lejjebb. A tanösvényt két évvel ezelőtt látogattam meg, és az akkori állapotokat megőrizve találtam, azaz visszaforgatják a bevétel egy részét, legalább állagmegóvásra. Sajnos a magaslesnél a nap nem jó irányból jön délelőtt, délben, bár aki szereti a vízfelszínen csillogó ellenfényt, annak ez hálás napszak és téma lehet. Összességében, főleg a turulos előző kört tekintve, kellemes túra kerekedett a nap végére. Hallani hallottuk, az élőhelyét is minden bizonnyal megleltük, de magát a Jégmadarat nem találtuk. Jelenléte viszont így is örömöt jelentett számomra ...


Az utolsó szép pillanatok ...

 Vízen úszik az ősz

 Vadszőlő nyit ajtót

 Legbelsőbb titkaink

 Forróvizű forrás táplálja a tavat, mely buborékokban tör a felszinre

 Az egyik legszebb "dupla szárnyú"

 A moha ... nagy kedvenc.

 Egyszerű tükörkép

 Minden métere érdekesség

 Hangulatba hoz

Tipikus sekély-vizes Jégmadár vadászterület

 Színvadászat

 Még mindig igyekszik szépséget varázsolni ...

Azért itt ellaknék ...



Többször és összetéveszthetetlenül hallottuk a Jégmadarat, de megpillantani, lefotózni ezúttal nem sikerült. Vízityúkot láttam mindössze bebukdácsolni a nádak tövébe ott, ahol a jégmadár által elkoptatott beülőágak is voltak. Érdekes hely ez, ha nem zavarja az ember. Eltöltenék itt egy napot, síri csendben, amikor csak az élővilág, a gép és én vagyunk ...



2017. október 17., kedd

Csavargás a Vértesben

Hangolódva az őszre, gondolkodtunk merre is érdemes elindulni. Olyan helyre vágytunk, amely nagyjából háborítatlan, és hamisítatlan őszi hangulattal fogad. Választásunk a Vértesre esett, ahol a Turultól indulva a barlang mellett el lehet jutni a Vince kilátóhoz, és a környék jól bejárható. Akadt egy kis probléma, mert most látogató-központot építenek (hogy legyen miért ott is pénzt szedni), ezért az egész parkolót körbekerítették, s ennek következtében kerülnünk kellett. Rövid időn belül eltűnt alólunk az út, majd az erdei ösvény is. Csak az irányt tudtuk, hogy merre van a kilátó. Felküzdöttük magunkat a hegyre az erdőben kidőlt fák között. Nem volt könnyű út. Fotózás helyett teljesítménytúrába fordult a mulatság. Út közben pár gombával találkoztunk ezért, és követtek minket az erdei énekesmadarak, természetesen láthatatlanul, de jól hallhatóan. A turultól elindulva a Vince sétányon, ahogy az út a barlang veszi az irányt, egy őzet (!) láttunk elnyargalni. Na, azért a turul emlékműtől 50 méterre, Tatabánya felett a hegyen nem számítottunk ilyesmire. Nem egész öt másodperc alatt tűnt el a semmibe ... Az úton látott szépségeket itt osztanám meg, a következő, javarészt DSLR-el készült fotókon keresztül.


Ilyen volt az alaphangulat arrafelé ...

 A Turultól indultunk ...

 2015-ig, csak messziről néztem, de most már másodjára járok itt

 Ébred a fény ...

A kerítés mögött már a barlang van

Letűnt idők szeme ...

 Itt nem volt még annyira ősz, de a termések már árulkodnak ...

 Farönkre hullott az elmúlt nyár

Az erdei kaptatók kidőlt farönkjein ...

 Megérkeztünk a kilátóhoz

 Komoly mérnöki munka

Nem kis magasság ... A fák 20-25 méteresek

Egy szép panoráma a toronyból



Miután megmásztuk a kilátót, és kigyönyörködtük magunkat, leérve a padon megpihentünk. Ettünk pár falatot, és álmodoztunk egy jó kávé automatáról ... Miután annak hiányát feldolgoztuk, útra keltünk azon a vonalon, ahol normális esetben érkeznünk kellett volna. Itt már nem kellett azon gondolkodni, hogy vajon "merre van az előre" ... Átadhattuk magunkat a fotózásnak, témakeresésnek.



Huawei P9 és a gomba esete

 Rögtön a kilátónál ...

 Kedvenc őszi témám a "lámpás" (amit a nap világít át)

 "Selective colors" effekt a la nature :-)

 Függeszkedő #1

  Függeszkedő #2

 Itt volt az igazi megnyugvás ...

 Füzike bujkált a vesszők között

 Na, ezért hívják ezt a műfajt FÉNYképezésnek

Már-már közeleg az ősz ...



Megérkeztünk, vissza az autóhoz, és örömmel láttam, hogy időben tettük. Most jött a csürhe az erdőbe, műanyag lányok, ROLLEREZŐ gyerekek, és pufidzsekis FaceBookozó kalandorok képében, kiszállva a városi terepjáróból (dzsippó), de mi már megjártuk az utunkat az őzzel együtt :-)

Megérte felszenvedni magunkat, az úttalan utakon ...






2017. szeptember 24., vasárnap

Madárles 2017 ősz

Szeptember második szombatján - készülvén az idei etetési szezonra - kimentünk az itatós leshez rendet rakni. Szeretnénk a vonulás ideje alatt találkozni egy-két érdekesebb fajjal, s ehhez vonzóvá kell tenni az itatós lest. Nyáron, nem értjük miért, de nem nagyon jönnek a madarak. Tény, hogy mindössze két nap alatt, 80-100 liter víz is elpárolog a lesből, és nem is tudjuk munka mellett azt állandóan feltöltve tartani, de mintha a nagy meleg ellenére, valahol mindig találnának vizet maguknak a madarak. Szóval a lényeg, hogy ez az itatós-etetős les, inkább kora ősztől késő tavaszig, azaz szeptember és április között működik rendesen. Nyáron kiszárad, tönkre megy a dekoráció, kicsit leamortizálódik az építmény. Most kimentünk, és módszeresen kitakarítottuk. A medencét, a házat, a falon a polcot, a környezetet, kivittük a szemetet, és megjavítottuk a tetőszigetelést. Ezt, odaszánva magunkat, becsületes munkával, másfél óra alatt el tudja végezni két ember. Szeretném megosztani az olvasókkal, ennek történetét képekben ...


Rendbe kellett hoznunk

Ha kék volna az ég, az volna a víz is.

Innen indultunk ... Volt mit takarítani

 8 ilyen kannát töltöttünk meg, és hoztuk a leshez

 Levettük a tetőszigetelést, és igyekeztünk megtisztítani

 A polcon is eluralkodott a káosz

 Na így már sokkal szebb

 Kisöprögettem, amennyire lehet

 100 liter kényelmesen elfér benne 

 Évszaknak megfelelő természetes dekoráció




Szilas-patak

Valahol a Facebook-on, vagy egy e-mailben, beesett a hír, hogy lelkes természetvédők harcolnak azért, hogy a Szilas-patak melletti területen, semmilyen, a környezetet érintő változást, építkezést ne végezzenek. A cikk bemutatta a területet, ritka, és különleges állatvilágát. Olyan kíváncsi lettem, hogy fotós társamnak szóltam, volna ez a hely, nézzük meg, nagyon jókat olvastam róla. A cikk elolvasása után, ő is kíváncsi lett. Szeptember 9-én szombaton elautóztunk a Pólus centerhez, melynek közvetlen közelében meg is találtuk a bejáratot. Első ránézésre semmi extra nincs, ha csak az nem, hogy a gyönyörű patakba valamilyen állat, beborított egy gurulós, fém bevásárlókocsit. Ezt a látványt percekig nem tudtam feldolgozni. Átmenve a hídon balra indultunk el, keresvén az állítólagos kis tavat, melyet a patak táplál. Mint utólag kiderült, nem voltunk messze tőle, de a helybéliek is egymásnak ellentmondó útbaigazításokat tudtak csak adni ... Így elcsavarogtunk, amerre az orrunk vitt. Pár kép segítségével szeretném bemutatni a helyet, amit ez úttal nem tudtunk alaposan feltérképezni. 


Gazdag a növényzet a patak közvetlen közelében

 Ez volna a bejárat

1 km-re balra van a Szilas-tó 

 Igen ritka halfajok egyes példányait még ma is láthatjuk e vízben

 Meztelen csiga, keresztbe az úton

 A patak, sok szép vadvirágot éltet

 Itt már a bejárattól jobbra ismerkedtünk e hellyel ..

 ... nemes egyszerűséggel ...

 Kisétáltunk a földekre, izgalmasabb madár és esetleg vad fajokat kutatva

 Szórt ellenfényben ... (Huawei P9)
 A reggeli fények megadták a hangulatot


 Borulni kezdett az ég (Huawei P9)

 Elmentek a fények

 Vadvirág tanulmány ...

 Reggeli harmat

 Még mindig küzd a napraforgó ...

 Körbe néztünk, nyulakat kerestünk

 Egerész ölyvet találtunk

 2 km-re a Pólus centertől ...

 Érdemes olykor-olykor lenézni

 Így észrevehetjük a szeptemberi pipacsot !!!

 Kultúrnövény és az erdő

Elmentek a fények, de jó volt újra fotózni

Nem voltunk messze a tótól ... 900 méter a távolság


Érdemes venni a fáradtságot, és kicsit rákeresni a Szilas patak, Szilas-tó kifejezésekre, és elolvasni a cikkeket. Igen komoly élővilággal rendelkezik ez a hely. Hüllők, rovarok, lepkék, madarak, halak (úgy mint a naphal), rengeteg ritka vadvirág ...

Ezt a helyet óvni és becsülni kell. Végtelen érték, az M3-as autópálya szomszédságában.