Tombol az ősz. Nem győzzük kapkodni fejünket, mert bármerre is nézünk, színek, falevelek, köd, pára, különös fények bódítanak. Csak a magam nevében nyilatkozhatok, de mint fotós, ilyenkor teljes lázban égve járom a szebbnél szebb helyeket. Így esett a választás Budakeszire, melyet családom minden tagja, velem együtt mélyen a szívébe zárt. Minden évszakban csodás terület, más-és más arcait mutatja, megunhatatlan.
Ezen a napon korán reggel érkeztünk, ködben állt minden, a nap még ébredőben ... Elő sem bukkant az nap rendesen, csak délutánra, megnehezítve ezzel a fotós munkáját ...
Ezen a napon korán reggel érkeztünk, ködben állt minden, a nap még ébredőben ... Elő sem bukkant az nap rendesen, csak délutánra, megnehezítve ezzel a fotós munkáját ...
Nézzük a szép képeket együtt !
Tejködben várt ránk a völgy
Eltakarta titkait
Útjai ködbe vesztek, minden a völgybe rejtőzött
Köd uralta a nap sugarait. (Nehéz fények)
Szeretünk itt sétálni. tavasszal ezen út mellett láttam életemben először Búbos bankát
Munka az utolsó napfényes időkig. Mestermű
Kis szerencsével, hajnalban őzeket is láthatunk
Egyszerűen alámentünk a ködnek ...
Visszatekintve az ellenfénybe ...
Küzdelem.
Itt a völgyben egy másik világ vár
Drámai fények. Szerintem gyönyörű
Kifelé a völgyből ... Sok hálót találunk a déli lejtőn
Gyengédség, bokeh
" Kék a kökény ... "
Csak mert olyan intenzív
Másfél óra elteltével, egészen mások a fények
Mi tudjuk, hová is vezet ...
A legmegnyugtatóbb hely ez, közel hozzánk. Változatos izgalmas felszíne, színei, a rét a völgy, az erdei kaptatók, a patak lent. Megunhatatlan felüdülés. Remélem, sokáig marad ilyen érintetlen, és szép.