2013. november 10., vasárnap

Budapest Naplás-tó


Ezen a hétvégén konkrét céllal indultunk Steve barátommal a Naplás-tóhoz. Vadásszuk a Jégmadarat, s ezen a télen a Süvöltőt, s e két fajt az idei őszi szezonban már látták ott. Összekötöttük hát a helyet és céljainkat, s nekivágtunk ... 

Szombat délelőttre még szép időt, délutánra felhősödést jósoltak. Kiérve a területre tapasztaltuk, hogy egyáltalán nincsenek fények, csak felhők, és az a semmire nem jó szürkület, ami a fotózás hóhéra, ha csak nem húz az ember ISO-t felfelé, de akkor minden fotón kiég az égbolt. No de ha már ide, a város átellenes végére elautóztunk, nem adhattuk fel, bevonultunk hát a gátra, végig a víz mellett, és megnéztük azokat a helyeket, melyektől témát vártunk. Valahogy ezen a napon se fajok, se fények nem adattak. Azért körbejártunk a mezőn, végig a patak mellett ... Végül összefutottunk Fácánnal, Tengelicekkel, egy Nagy fakopánccsal, cinegékkel is. Láttunk elszállni, egy kb. 10-14 fős süvöltő csapatot, messze és távol tőlünk.

Induljunk együtt ...


 A tó bejáratánál a Helios-t vizsgáztattam

 Gyakorlatilag nem volt fényünk

 Egy kis napsütés, és a Helios életre kelt

 Végighaladva a gáton, ehhez a "túlfolyóhoz érkeztünk

 Miután bementünk a patak mellett, egy Fácánpár hímjét sikerült fotózni

 Jobb híján egy kis művészkedés :-)

 A patak mentén gazdag a fű

 Nagy örömömre, igen sok költőodút láttunk

 Széncinege vigasztalt minket

 Céltalan bóklászva, hosszú percekig volt társaságunk ez a nagy Fakopáncs

 Ez a kép nem rendelkezik fotó értékkel, de a manapság oly ritka Tengelicet mutatja

 Ebben a patakban még nem vermelték el magukat a békák

 Vissza a gát felé ... Magával vitte az színeket az ősz

 Egy kis Tőkés réce action-fotó

Békésen, egykedvűen ...


Úgy mentünk ki erre a helyre, hogy a http://www.birding.hu oldalon utána jártam, van-e Jégmadár és Süvöltő erre, pontosabban a két fajra kerestem, idei észlelést október 1.-től napjainkig, és mindkét fajt itt, a Naplás tónál látták. Jégmadár ügyben felvettem a kapcsolatot az egyik madarász társammal, aki el is mondta, hol látta a fajt. Mi csak a hangját hallhattuk, míg egy kisgyerek az ordibálásával el nem riasztotta a madarat.

Ez az alkalom igen soványkára sikeredett. Se fény, se madarak. Ráadásul hazafelé kezdett kisütni a nap, mikor már hazafelé úton voltunk, hogy visszacsöppenjünk a nagy büdös magyar valóságba. Erre vártunk egész héten, most ennyi jutott. Azért a víz szép volt, gyalogoltunk is pár kilométert, a jó levegőn.



M42 - Manuális objektív - Helios M44-3 2/58 MC


A téli havas fotók előtt, így az őszi színek eltávozásával, én részemről kicsit leállok a fotózással, és a felszerelésemmel foglalkozom. Elrendezgetem a képeimet, átgondolom, miként folytatom tovább, kijelölöm a célokat, s megfogalmazom, mit fogok másképp csinálni jövőre. Teszem ezt azért, mert - mint ahogy másokat is - a fejlődés iránti igény hajt. Szeretnék jövőre szebb, és élesebb képeket fotózni, megtalálni a módját annak, hogy közelebb kerüljek az állatokhoz. Szeretnék fényerősebb objektívet használni, lemondva akár az auto fokuszról is, azért, hogy fix 300-as f4 f4.5-ös objektívvel készülhessenek a képek. Így jövőre minőségi ugrás következik, ha financiálisan el tud jönni az ideje. Vagy 500mm a közelségért, vagy f4 a fényerőért. Még nem tudom. 

Addig is új szerelembe estem.


Nagyon sok szépet és jót olvastam a manuális objektívekről, melyeket más néven M42-nek szólítanak. Minden vázmárkára (Canon, Nikon, Pentax, Olympus, Sony) feltehető az M42 optika, csak adapter kell hozzá. A Nikon esetében sajnos az a "csavar" van, hogy az objektív lencséje, és az érzékelő között M42 esetében nem szabványos a távolság, emiatt lencsés adapter kell, hogy meglegyen a végtelen élesség. Van egy másik módszer, melynek során az objektíveket "megfaragják", és így érik el a végtelen fókusztartományt. Sajnos a lencse kicsit ront a képen, bár nekem összehasonlítani még nem volt lehetőségem az én objektívemet másik vázon, mondjuk egy Canon-on, amely a legjobb az M42-nek.

Az M42 objektívek java része nagy fényerejű, szép háttérmosással rendelkező, stabil, orosz vagy német, ritkább esetben japán és egyéb gyártásúak. Jó áron beszerezhetők. Egy dologról kell lemondani, az AF-ről. Cserébe egy különleges, leírhatatlan világba csöppenünk. Több ez mint retro. Élvezet, hangulat, alkotás. A kézi élességállítás szerintem még szórakoztató is. Olyan, mint az igazi fotózás.

Vásároltam fillérekért egy M42 for Nikon adaptert, még olcsóbban egy közgyűrű sort, és egy Helios M44-3 2/58 MC lencsét. Ez a legendás alapobjektív. Ne feledjük, ezek FullFrame vázakra készültek, melyek "érzékelője" - maga a filmkocka - 36x24mm, de a DSLR gépek világában, sok esetben van egy szorzó, így az 58mm nálam 87 (85) mm. Ez már inkább kis-portré objektív ... Régi gépeken ez a tartomány volt az, amelyre mondták, hogy közel van az emberi szem látómezejéhez. Ne feledjük, ott ez valóban 58mm volt.

Ez a darab egy rekesz-előválasztásos modell, még ősibb, mint a többi. Három gyűrű van rajta. Egy rekesz választó, egy rekesz nyitó-csukó, és egy élességállító gyűrű. Ezzel a fotózás a következő:

1) Gép manuálisba állít
2) ISO és expozíciós idő betippelése a fényviszonyokhoz
3) rekesz nyitása gyűrűvel, (élességkeresés idején így lesz elég fény a keresőben)
4) élességkeresés
5) rekesz bezárása a gyűrűvel
6) exponálás

A Heliosok túlnyomó többségén nincs már rekesz nyitó-záró gyűrű. Kis barkácsolással állandóan nyitottra kell állítani a rekeszt, és az objektíven beállított rekesz érték lesz a meghatározó. Szeretnék mutatni pár képet, amely erről az objektívről, az adapterről, és közgyűrű sorról készültek telefonnal(!), majd egy két fotót, mely a Nikon D90 és a Helios M44-3 f2/58 MC házasságából született ...

Tegnap, szombaton tudtam igazából kipróbálni az objektívet szabadban, de legnagyobb sajnálatomra rossz fények voltak délelőtt. Nem ezt prognosztizálták. Mikor hazafelé jöttem a helyszínről, akkor kezdett kisütni a nap. Szóval ezt buktam. De majd máskor sikerül. Kicsit utómunkáztam a képet, amit a Helios-szal csináltam, de most tényleg szükség volt erre. Ide csak egy két tárgyfotót és portrét teszek fel, egy másik blogbejegyzésben pedig tájkép is szerepel majd.


 Helios M44-3 2/58 MC (telefonnal fotóztam)

 A lencsés adapter M42 for Nikon (telefonnal fotóztam)

 Ez egy sima M42 makró közgyűrű sor f2 58mm Helios M44-3-al

 Az első fotók egyike. (Lámpafénynél)



Tárgyfotó lámpafénynél, egy legalább 30 éves optikával ...
10 MPx-en belenagyítva, az utolsó kis rece is tű éles.


Nagyon sok híres gyártó van az M42 piacon. 20mm-től egészen 500 mm-es fókusztávig lefedhető a paletta. Zenit, Helios, Tair, Carl-Zeiss, Pentacon, Meyer, Tacumar, Vivitar, Biometar, mind mnd nagy gyártok, és típusnevek. Mivel ezeknek az objektíveknek nincs autófókusza, sem pedig VR vagy IS, ezért olcsók, de csodálatos képük, és fényerejük van. Ezek jelentik az igazi fotózást, nem pedig a szuper-intelligens gépek, melyeken ha szép a téma elhelyezés, minden más a gépre bízható ... Itt mindent maga állít az ember, és TEREMTVE FOTÓZHAT.

Ez olcsó játék, nem hülye gyerekeknek !