2014. augusztus 19., kedd

Az első horgászat

Merőben új témával jelentkezem, de ide tartozik. A fotózás melletti, további rekreációs tevékenységnek beiktattam a horgászatot, mert hogy ez is természetközeli dolog. Réges-régen érlelődött már bennem, hogy belevágok. Most, a szabadság alatt bekövetkezett. Nézegettem a netet, olvastam, videókat néztem, és információkat gyűjtöttem. Ennek eredményeképpen, megszületett a döntés: Match-botos úszózás. Ki is néztem az alap szettet, és megvettem a legakciósabb áron, ami fellelhető. A fotók telefonnal készültek, és csak dokumentációs célt szolgálnak.





Választásom egy Nevis Winner 360 Match botra esett. Nem túl hosszú, kezdő bot, egy Nevis Starter 40-es, hátsófékes orsóval. Vettem még Waggler Dream 10g-os úszót, 0.16-os zsinórt, előkötött horgot, ólomkészletet, és csúszó úszórögzítőt, és forgókapcsokat. Adtak a szetthez szákot, szereztem egy kiemelő hálót, és végül is ez elég, indulhat a móka. Vettem csontit, és Tímár mixet, etető anyagnak. Nem volt vészes az ára. Csodálatosság :-)


Nevis Winner 360 Match + Nevis Starter 40

Irány a SportMax melletti Kána-tó, melyet a Kőérberki patakból duzzasztottak ... Nagyon segítőkész volt a halőr, mindent megmutatott, mert azért a szerelék összerakása, egy abszolút kezdőnek, véleményem szerint elsőre bonyolult. Pedig, mikor beszakadt a cucc, már meg tudtam kötni a dolgokat újra. Örültem, hogy az úszó nem maradt bent, csak az előke, aminek pont ez a feladata, hogy ha akadás van, akkor csak ez szakadjon le. Ezért is készül vékonyabb zsinegből, mint a főzsinór. 
Etetőanyag keverés, mélység ellenőrzése, etetés, dobás ... Várakozás. Nem olyan sokáig ! Kb 20-30 perc után megfogtuk az első halat. Feleségem hozta ki, én vettem észre a kapást. Földön túli boldogság. Soha nem hittem volna.

Béke

 Iszonyat kemény vagyok :-)

Tündérke. Ki hitte volna, hogy mi ilyet fogunk csinálni ?!

Szépen, türelmesen vártuk a halat, és nyomtuk a selfie-t

 Csonti-válogatás. (Aki azt mondta, sosem nyúl ilyen rohadt férgekhez)

Aromás Tímár-mix, kukorica, csonti. Ennél kezdőként nem kell bonyolultabb etetőanyag.
Jó szolgálatot tesz a SPAR, narancsos vödör.

Ő az első halunk. Dévérkeszeg. 25 cm, 40 dkg lehet kb.


Úgy döntöttünk, hogy kicsit nyugodtabb helyre, a tó hátsó régiójába megyünk, ugyanazon az oldalon. Még akkor is, ha a nap szembe süt, mert a túloldal nagyon szép. Mikor nem volt kapás, hosszasan gyönyörködtem a nyugodt vízen elterülő, szemközti fák tükörképén. Újabb etetés, várakozás, és megmozdult az úszó. Kijött a második hal. Őt teljes egészében a feleségem fogta. Büszke vagyok rá. Én elbambultam ... Megérkezett a mi ebédünk is, hozta a futár, mert hogy oda lehet rendelni ételt :-)

Már a merítőhálóban !

Kárász, 30 cm 60 dkg körüli

Elképesztő, milyen öröm, amikor megfogja az ember !

Az ebéd után kis holt-idő következett, egy kellemetlen beszakadással, szerkezet újraélesztése, mélység beállítás állandóan, mert nagyon változott ... A fények szürkébbekké váltak, a délelőtti intenzív világoshoz képest, ezért az ugyanolyan, de sárga antennájú (végű) úszót tettük fel. Milyen jó, hogy a csúszó úszórögzítő kapocsra csak 1 másodperc feltenni az úszót. Cseles szerkezet ez a szilikongyűrűs T betű ... Észrevettem a kapást, kiszedtem, könnyen kijött, a harmadik halunk.


 Egy egészen termetes Kárász. (bajusztalan ponty)

35-40 cm, 80 dkg körül. Érezhető súlya volt.

Rommá égtünk a napon, vele fejeztük be ezt a csodás horgászatot


Órákig horgásztunk, egészen pontosan majdnem 7 órát. Leszelídülve, feltöltődve, élményekkel teli indultunk haza. Jó az a tudat, hogy meg tudja fogni az ember a vacsorának valót, a vizekből. Tervem még az, hogy a következő szezonra összerakjak magamnak egy 3 részes Feeder botot, 3 különböző spiccel, mellyel fenekezni szeretnék. Ez azért jó, mert az úszó figyelése közben, egy hanggal jelző, fenékről horgászó szett is lesz a kezemben, mellyel további esélyeim lesznek a halfogásra, és merőben más technika. Szeretném a match-botos úszózást, és a fenekezést megtanulni. Télen horgászvizsga, és beiratkozás a Hárosi-öbölnél lévő horgász egyesületbe.



Csodás hobbi ez, és komoly szakma is egyben, hatalmas technikai tudás anyaggal.


2014. augusztus 9., szombat

Ócsától Apajig

Július 26-án indultunk Steve barátommal, az Ócsai Madárvártára, majd onnan Apaj puszta legbelső területeire. Igen korán reggel, mert a madárgyűrűzést már hajnal 05.00-kor megkezdik. Mi 06:15-re értünk oda, de akkor már két szedésen is túl voltak a srácok. Ismerős arcokkal találkoztunk például a Merzse-mocsárról. Benny és Rázi kutya ott vártak minket, és még francia vendégekkel is találkoztunk. Sorra érkeztek a pamut zsákok, a legkülönfélébb, főleg nádi madarakkal, melyeket amatőr madarászként sem nagyon tudok megkülönböztetni, bevallom őszintén. Bőszen fényképeztük őket, és a többiekkel beszélgettünk. Ez idáig minden alkalommal nagyon kedves volt mindenki, sokat tanulhattunk, barátságos hangulatban. 09:00-ig maradtunk a madárvártán, s utána Apaj felé vettük az irányt.








 Az egyik Berki tücsökmadár (ez két faj feneke)



 Fogoly portré

 Fogoly 

Közönséges kis denevér

Megérkezvén Apaj pusztára (ez úttal nem a Kunpeszéri út felől), egyből a csatornánál lévő tavak felé vettük az irányt. Jobbról gyönyörű bálák voltak, de a fények alkalmatlanok a fotózásra. Erősek, és szürkék. Ezzel kellett hát gazdálkodnunk. Ragadozó madarak, Bivalyok, és hamisítatlan apaji táj fogadott minket.


 Végtelen napraforgó tábla Apaj felé az úton

 Gyönyörű csatorna részlet

 
 A bivaly füleivel locsolta magát

 Ez egy csodás csatorna-part

 Barna rétihéja

 A csatorna felett átnézve, igen sokféle elemet mutat a táj

 Tükörkép, nád, napraforgó, bálák, kék ég. Igazi nyár

 A pusztát kettészelő műút menti villanypásztoron, Sárga billegető üldögélt

 Rozsdás csaláncsúcs is mutatkozott

 És csak ettek, és ettek a Szürke marhák

 Neki pedig viszketett

 Gát-utak, egy autónyi szélességben

 Bütykös hattyú csapat húzott el a madárvárta előtt ...

 Oda szálltak le a kócsagokhoz ...

 Azért ennek a képnek meg van a romantikája, a jellegzetes piros traktorral :-)

 Talán nincs nagy fotó értéke, de barkós cinegét láttunk !

 Szárcsa fióka. Színei pontosan a szülei inverze

Kis vöcsök fiatal példánya

 Nyári lúd

Továbbra is  gyönyörű 

Kis őrgébics. Vékonyka a drága


A túra végére érve, kijutottunk a Kunpeszér felé vezető útra, Bíbiceket, Szalakótát sem láttunk sajnos. Kevesebb fajt hozott ez, mint a kora nyári látogatás, de a táj, és a hangulat, valamint a madárvártás élmények, ismét felejthetetlenné tették Apajt, és az Ócsai madárvártát. Szeretem ezt a vidéket. A madárgyűrűzés, és a belvizes területek megtekintése minden alkalommal kéz a kézben járnak. Nem volt ez most sem másképp. Köszönjük a sok-sok szépséget, látnivalót !