2014. október 25., szombat

Brunszvik kastély

Vasárnap délutáni lötyögős kirándulásnak indult, kellemes, fotózással egybekötött séta lett belőle. A Brunszvik kastély emberi léptékű szépségét, az itt-ott fellelhető őszi színeket, a tó tükrét, az árnyas platánokat, feleségemnek már régen ígértem. Elmentünk hát Martonvásárig, onnan a lámpánál jobbra, és már ott is van a bejárat. Csodás parkja van, szépsége nem túlzott, nem giccses, szép nagy vize partján elmerenghetünk (azon is, hogy miért nem tartják tisztán a víz felszínét), s ősszel nagyon szép tükörképet ad, a szigeten sok színben pompázó fák lombkoronája. Ide sem jutott el az ősz bordó-arany-sárga trikolórja, de ez van, szép volt így is. Szeretnék megosztani pár fotót erről a kellemes kirándulásról.



 Víztükör

 Ízléses

 Lélegző-gyökerek

 Szolidan bújik meg a túlparton

 Ezerarcú kastély

 Szeretem az ellenfényt

 Ívek

 Kék ég, színesedő lombok, ez volt a maximum aznap

 Hídon át a szigetre

Ugyan ez 2013. októberében

 Hajolj le, és láss !

 Leklónozták az Alcsúti arborétum legnagyobb platánját

 Lopakodva, belesve ...

 Ég a bokor

 Igen, ezekre a színekre vágytam

És még mindig repült az Atalanta lepke



Kellemes sétának, komoly tájfotózásnak, családi programnak, magányos merengésnek, tavasszal és ősszel ajánlom mindenki figyelmébe. Nagy terei, kellemes sétaútjai, jó levegője, a kastély épületének mértékletes, nívós szépsége mind-mind feltölti az arra járót. Örömmel töltöttünk ott három órát minannyian, kicsik és nagyok a családból egyaránt.



2014. október 23., csütörtök

Vácrátóti arborétum

Várom az őszi színeket idén is, de valamiért nem tudnak teljességgel kibontakozni. Én - elég sok helyen megfordulva az országban - azt tapasztalom, hogy a fák sokáig megtartják zöld leveleiket, s csak részben kezdenek színesedni, vagy pedig kiszáradva, összepöndörödve a fák tövéhez hullanak. Sokakat megkérdezve a helyzet az, hogy csak a magas hegyekben alakulnak a színek, de az igazi arany-bordók, a késő őszi napfényben, szóval ezek valahogy mostanában nem jönnek össze. Célom pedig az volna, hogy brutális őszben pompázó parkokat, erdőket fotózhassak, s hozhassam a képeket ide a blogba, és megmutathassam azokat a világhálón, ahol csak lehet. Ars poeticám mit sem változott, "Megmutatni azt, ami látható ..." A Vácrátóti arborétum tavasszal, ősszel és télen is nagyon gazdagon ajándékoz látvánnyal, ez a hely mentsvár, most így így történt. Lássuk akkor, mit kapunk idén a legszebb évszaktól ...


A felduzzasztott kis patak emblematikus "vízesése"

 Itt kezdtük meg utunkat. Szemben a pénztár és a kiszolgáló egységek

 Igyekszik az ősz, igyekszik ...

  Na hát erről van szó :-) Ez volna az !

 Bordóba fordult borostyán, a nagy terméskő tetején

 Platánok. Sok élőlénynek adnak otthont

 Megfelelő távolságból fotózva, szép hátteret kapnak az aranylevelek

 Ha esetleg átgondolnál ezt-azt ...

" Hosszú utakon, kóboroltam tovább "

Más szögből. Egyszer majd hosszú expóval és ND8-as szűrővel, állványról

 A kedves malomépület
  
 Bordós levelek. Komolyan kutatni kellett utánuk

 Leereszkedtünk az ikertavak melletti kis dombról

 Ahová beestek a fények

 Messze nem jártuk körbe teljesen

 Pompás fények emelik ki, a nyomokban felfedezhető színeket

 Hasaltunk érte

 Titkok kapuja

 Irány a sziget, a nagy tó közepén

Hosszú sétánk végén, elbúcsúztak tőlünk a késő őszi virágok


Ez a hely menti meg mindig az évszakok becsületét ! Tavasszal a virágok pompájával, nyáron a hűs lombokkal, a befogadhatatlan mennyiségű madárral, azok énekével, ősszel a színpompával, télen pedig a befagyott vizekkel, a zúzmarás faágakkal, a madáretetőkön megtalálható téli madárvendégekkel. Tényleg nagyon tartalmas órákat ígér ez a hely, minden évszakban. Nagy terei, titkos zegzugos keskeny csapásai, kiszakítanak a malomkerékből. Szeretünk ide járni, e fotós témákban is bővelkedő, eldugott kertbe, Budapesttől nem is olyan messze ...



2014. október 14., kedd

Itatós-etetős madárles őszi vendégei

Ebben a miniblogban szeretném közzé tenni azokat a képeket, amelyek az őszi madárles átalakításnak köszönhetően születhettek meg. Jelenleg az üveges madárlesnél itatás és etetés is zajlik.
Ez a les, az eredeti I-es les "épületéből", és a II-es les talpakon álló itatójából született. Beülő ágakkal, sajnos még nincs teljesen végigdekorálva a medence széle, de épült etető, a téli időszakra. A terület más részén, lehetőségünk nyílik majd télen mobil lessel esetleg ragadozók hús-etetésére is. Egyesek állítják, hogy ott őzek is megfordulnak. Nincs még annyira hideg, hogy ne fürödnének meg a madarak az itató medencében. Már csak azért sem, mert láttam jeges vízben, télen fürdeni Széncinegét a Városligetben. Esznek, isznak, van hogy 6-8 példány is megérkezik, Széncinege, Szajkó, Kékcinege, Csuszka, Vörösbegy, persze nyilván nem egy időben, hiszen a Szajkótól mindenki fél. Érdekes, hogy a Csuszka is sebbel-lobbal menekül az agresszívebb Széncinege elől.



 Szajkó

 Széncinege

 Csuszka

 Kékcinege

 Nagyon tud pózolni

 Ezt a tollazatot rendezni kellene

Vörösbegy. ő volt itt az első madár egy szombat kora reggelen 

 Neki szép színei vannak, adult hím

 Mindig megmosolyogtat a pettyes bugyogójával

 Jajj de fürdik !

 Igen, így is nagyon szép vagyok ...

 Ez tényleg szép éles lett

Ez a szemsáv ... Gyönyörű

Igyekeztünk széppé tenni a környezetet ...


Várunk még oda Őszapót, Zöldikét, citromsármányt, Erdei pintyet, Harkályokat, s majd kiderül, hogy a hideg téli napokon milyen fajok keresnek ott élelmet ...