2016-05-26

Lepkék, mezei virágok

Hiányzott az erdő, de még inkább a fotózás. Mostanság ugyan sokat vagyok a szabadban, de fényképezőgép, jó egy hete nem volt a kezemben. Márpedig fotózni jó. Itt van a lepkeszezon, és úgyis dédelgetem már magamban évek óta, hogy rámegyek a lepke témakörre. Most hogy belekóstoltam ismét, újra rájöttem, hogy nem könnyű műfaj. Gyorsak, kiszámíthatatlanok, nagyon sok türelem kell hozzájuk. Bekérdeztem a lepkés csoportokat a Face-en, hogy Budapesten merre érdemes lepkéért indulni, és említették a Tétényi fennsíkot, a 70-es út mellett a Szoborpark és a víztorony szomszédságában. El is indultam, megvárva a meleg napszakot, hogy majd sok-sok lepke fog ott repülni, és én meg majd lefotózom őket jól. Hát a meleg napszak ugye erős fényeket jelent, de ott van az EV kompenzáció azoknak, akik nem hajlandók (nagy hiba !) reggel vagy estefelé fotózni járni. A Tétényi fennsík legmagasabb pontja az Anna-hegy, a maga 200 méterével, jellemzően e terület mészköves, cserjés, igazi klasszikus mező. Csodás erdő áll mellette, mely árnyékot ad. 700-300, 18-55, 90 makró, irány a terep ! Nagyon jól éreztem magam, pedig kopárnak tűnik elsőre.



A tanösvény eleje (balra a hatalmas rét, jobbra az erdő)

Minden leolvasható a térképről, az égvilágon ...

 Galagonya lepke



 Szarvaskerep

 Lassan nyárba fordul a naptár ...

 Meg nem mondom mi ez :-)



 Akármerre fordulunk, de még az erdőből is korrekt támpont a víztorony

 Ez itt a kamaraerdő széle, a fenti térkép felső szélénél ...

Az erdő bejáratánál ő köszöntött



Miután kellően felmelegedett a "rendszer", idejét láttam bemenni az erdőben kicsit hűlni. Erős volt a sok fény, vágytam kis árnyékra, félhomályra, E túra során (mely messze nem fedi le a környék adta lehetőségeket) váltakozva voltam mezőn, erdőben, mikor hogy esett ... Befelé rögtön meglepetés fogadott a fák levelein, melyekre napfény esett, illetve a földön. Mindenhová érdemes benézni ilyenkor ...


 Közönséges gyászbogár

 Napozunk, napozunk ?!

Bent az erdőben (mobillal készült, nem akartam objektívet cserélni)

Csigaház kapaszkodik a vessző végén



Kis kört haladtam az erdőben, a fentiek tanúsága szerint, ahol rengeteg madár volt. A lombok miatt egyiket se lehetett fotózni, de még megpillantani sem sikerült a zengő kórus tagjait. Kivéve a fekete rigót, aki az út szélén kapargatott. Cserebogarak szálltak körülöttem, szokás szerint letüdőztem jó pár muslincát, elszalasztottam sok gyors legyet a napos faleveleken lévők közül, de vissza térve a mezőre, már pattant is fel a Tamron 90 f2.8 SP macro objektív. Rászántam magam, hogy térdelek guggolok, fetrengek is, de lesz / volt olyan fotó, ahol direkt nem álltam neki a hátteret "giccsesre mosni" ... 



 fél cm sem volt

 Mosott háttérrel nem egy utolsó látvány

 Hozzá le kellett térdelni





 Hangulatfüggő nálam, de most szerettem volna ilyen száraz, "kietlen" mezőn csavarogni

 Elcsodálkozni az árvalányhaj szépségén

 Kis szénalepke

 Közönséges gyöngyházlepke



 Mezőn hanyatt fekvésre, és a felhők bámulására csábít ...

 Ő volt a legrózsaszínűbb 

 Ismét az erdővel szemeztem ...

 és megint csak csodáltam az út menti "igénytelen" vadvirágokat

 Az erdőben alig volt fény, de kis "rásegítéssel" meglett a kapaszkodó éti csiga

Visszatérve a kiindulási ponthoz (Térkép teteje, a Fitoland felett, "koppanásig")



Elégedetten ültem vissza az autóba, ezen röpke másfél órás barangolás után. Megnéztem a képeket, kitöröltem a homályos makrókat, és ittam jó sok vizet. Azt hiszem érdemes volna körülnézni itt, reggeli, vagy esti fényekben. Az erdőben észak felé, a Kamara erdei túraútvonalakat érhetjük el. A fenti térképen jelölt tanösvény - útvonalat egyetlen ponton sem érintettem. 

Ez egy következő kör lesz ...